Kiszámíthatatlan tavaszi forgatókönyvek
A tavasz második és harmadik hónapja, április és május, az időjárás szempontjából rendkívül változékony. Ezek a hónapok hozzák el a természet valódi ébredését, de gyakran tartogatnak meglepetéseket is – akár fagyok, akár nyárias melegek formájában.
Fagyos meglepetések – késő tavaszi fagyok
Bár áprilisban már sokan elpakolják a téli ruhákat, és elkezdik a kerti munkákat, a fagyos reggelek nem ritkák – különösen a hónap első felében. A fagyveszély május elejéig is elhúzódhat, főként a derült, szélcsendes éjszakákon.
A legismertebb ilyen időszak a fagyosszentek ideje: május 12-14. között (Szervác, Pongrác, Bonifác), illetve május 25. (Orbán napja). A néphit szerint ezek a szentek „megrázzák a szakállukat”, azaz lehűlést és akár talaj menti fagyokat is hozhatnak. A jelenség meteorológiai háttere, hogy a tavaszi anticiklonok miatt ilyenkor gyakoriak a hideg levegő betörések és az éjszakai lehűlések.
Meleg- és hidegrekordok áprilisban és májusban
Az elmúlt évtizedekben számos extrém időjárási rekord dőlt meg tavasszal is:
-
Április melegrekord: Magyarországon 2013-ban Békéscsabán 32,2 °C-ot mértek, ami már-már nyári hőmérséklet.
-
Áprilisi hidegrekord: 2003-ban Zabarban -12,8 °C-ot regisztráltak – ez már komoly fagykárra képes a növényzetben.
-
Május melegrekord: 2015-ben Kiskunfélegyházán 35 °C-ot is mértek.
-
Május hidegrekord: 1957-ben Zircen -5,4 °C-ig hűlt le a levegő.
A hőmérsékleti szélsőségek hátterében gyakran az északi vagy déli eredetű légtömegek gyors váltakozása áll.
Népi megfigyelések és hagyományok
A paraszti kultúra évszázados tapasztalatai sok hasznos megfigyelést hagytak ránk. Néhány közülük:
-
„Ha áprilisban dörög, szűk esztendő jön.”
-
„Sok eső áprilisban – sok bor októberben.”
-
„Ha fagy májusban, ne várj sokat a gabonában.”
-
A májusfaállítás és majálisok hagyománya a jó idő beköszöntét ünneplik – még akkor is, ha néha eső áztatja a néptáncosokat.
Időjárási anomáliák – mi áll a háttérben?
Az elmúlt években egyre gyakoribbak az időjárási anomáliák – hosszabb száraz periódusok, hirtelen jött forróság, vagy épp késői havazások. Ezek hátterében több tényező is áll:
-
Klímaváltozás: A globális felmelegedés hatására a légköri áramlások módosulnak, így gyakoribbá válnak az extrém időjárási helyzetek.
-
Poláris örvény gyengülése: Ennek hatására a sarkvidéki hideg levegő könnyebben jut el a közepes szélességek felé – például Közép-Európába.
-
Szárazföld és tenger hőmérsékleti kontrasztja: Ez hatással van a ciklonok és anticiklonok kialakulására és mozgására, ami gyors időjárás-változásokat okozhat.
Összegzés
Április és május hónapjai a tavasz szélsőségeinek hónapjai. Egyik héten már nyári hőség tombol, a másikon pedig hajnalban fagy csípi meg a veteményest. A népi bölcsességek gyakran pontosan jelzik az ilyenkor várható fordulatokat. Érdemes figyelni az időjárás-előrejelzéseket, és nem kapkodni a palántázással – mert a fagyosszentek gyakran tényleg „megrázzák szakállukat”.
